Mostanság

Rég nem írtam már aktuális dolgokról, így most megpróbálom végre utolérni magam.

Nagyon mozgalmas az életünk amióta összeházasodtunk, nem nagyon volt olyan hétvégénk amit itthon töltöttünk volna, vagy Csíkba, vagy Fényen vagy ha egyik helyen sem akkor Selyébe vagyunk. Ezen kívül ha maradt némi üres hétvégénk arra biztos bejött egy esküvő, esetleg Sankónak ügyelet, de ha egyik sem akkor kiruccantunk valahová, nehogy már otthon ülnénk. Na meg ne feledkezzünk meg arról sem, ami egész október novemberbe lekötött engem. Október elején nekifogtam a sofőriskolának, ami a munka utáni szabadidőm lényeges részét ki is töltötte, de november 21-én szerencsésen levizsgáztam, így már én is vezetek, Sankó legnagyobb megelégedésére. Ha ö nem tuszkol biztos még pár évig halogattam volna. Köszönöm!
Két egy napos kirándulásunk volt az utóbbi időben. Az első a december 1.-i szabadnapot kihasználva tettünk egy nagyobbacska körutat Régen, Harina, Beszterce, Somkerék, Dézs és Szamosújvár útvonalon. Hosszú hétvégének ígérkezett, de mivel Sankó szombaton ügyeletes volt, így csak egy napra tudtunk elmenni, de így is jó volt. Persze friss sofőrként majdnem végig én vezettem, hogy szokjam az autót és a forgalmat, így még jobban élveztem a kirándulást. Sok szép régi templomot láttunk kívülről, de bemenni sajnos egyikbe sem tudtunk, így a részletes leírásuk majd akkor jön, ha újra elmegyünk és megnézzük rendesen őket, kívülről belülről.
A másik egy napos kirándulásunk múlt vasárnap volt, amikor is Jácintékkal közösen lementünk a szebeni karácsonyi vásárba. Nagyon jól éreztük magunk, csodálatos nap volt. Egész estig ott kóvályogtunk a központba, végigjártuk párszor a vásárt, felmentünk az óratoronyba, majd este 6tól meghallgattuk az evangélikus templomba a karácsonyi koncertet, ami tiszta németül volt, de a hangulata nagyon felemelő volt. Végül megcsodáltuk még a kivilágított vásárt is, és indultunk haza, telve lendülettel és karácsonyi hangulattal.
Az Ünnepeket idén Csíkba töltjük, de harmadnapját átautókázunk Fényre, aztán szilveszterre vissza Galonyára (a Maros völgyén, Déda közelében) az Auguszta vadászkastélyba, úgyhogy idén sem lesz kilométerhiányunk :-) Majd jövök a képekkel, beszámolókkal.

Ezúttal szeretnék Minden Kedves olvasómnak Kegyelmekben Gazdag, Istentől Megáldott Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Sikeres Boldog Új Évet kívánni!

Fekete tenger és Duna delta

Egy rövid bejegyzés mindenképpen érdemel az idei második nyaralásunk is. Augusztus 12-21 között voltunk a barátokkal egy hazai kis nyaraláson a Fekete tenger partján és a Duna deltában. 

Pénteken hajnalban indultunk két autóval 4 pár, de mivel kaptunk egy jó kis dugót az autópálya kijáratánál, így csak délutánra értünk le Neptunra, ahol a Zodiac kempingbe szerettünk volna pár éjszakát eltölteni, de sajnos már nem kaptunk helyet, így a szomszédos kemping mellett döntöttünk, mondván 3 éjszakát akárhol kibírunk, utána meg úgyis megyünk be a Deltába, ahol még ilyen sem lesz. :-) Hétfő reggelig maradtunk a tengerparton, napoztunk, úszkáltunk és ugráltunk a hullámok közt, mert néha igen csak hullámzott a tenger. Mivel hosszú hétvége volt, elég nagy volt a tömeg, de mindennek ellenére jól éreztük magunk.

A tengerparton

Hétfőn aztán szedtünk csapot-papot és irány Tulcea. Itt kerestünk egy helyet ahol az autókat egy hétre leparkoljuk és hajóval mentünk be a Deltába egészed Crisanig, ahol várt ránk a lipován (A lipovánok orosz ortodox óhitűek, akik többnyire orosz eredetűek. A Duna deltájában élnek, Románia keleti részében, Tulcea megyében, illetve Ukrajnában, az Odesszai területen és a Csernyivci területen.), aki tovább vitt az általunk kiszemelt sátorozó helyre.
Ha a Duna Deltáról kerül szó, az első dolog ami az emberek eszébe jut az a szúnyoginvázió, ami nem is túlzás, hisz mi is elég sokat hadakoztunk velük. Vittünk mi mindenféle szúnyogirtót, de nem sok esélyünk volt ellenük. Napközben még elviselhető volt, de este és reggel, napkelte előtt és napnyugta után egy-két órán át nem nagyon lehetett kinn ülni, még ruhán keresztül is megcsíptek. Kellemetlen, de megéri. Az a csend és nyugalom, az a természeti szépség ami ott van, minden csípést feledtet. Nálunk 3 fiú horgászott, fogtak is elég sok halat, a csajok és Sankó meg pihentünk, olvastunk, beszélgettünk és az ott hagyott botokra vigyáztunk. Igazi kikapcsolódás volt.
Két csónakot kaptunk, mind a kettő evezős, mert a motoros csónakra jogosítvány kellett volna, viszont a közeli tóra azokkal is be tudtunk evezni, ahol rendeget madár fészkelt, táplálkozott. Láttunk pelikánokat, hattyúkat, gémeket, sirályokat, kócsagokat és még nagyon sok olyan madarat amiről halvány elképzelésünk sem volt, hogy mik, viszont nagyon szépek voltak. Óvatosan közelítettük meg, így elég közél tudtunk menni hozzájuk, anélkül, hogy zavartuk volna őket.
A sátrunk a tóhoz bevezető kis kanális mellett volt, így a víz sodrása nem volt túl nagy, tudtunk fürödni is minden nap. A falutól pár kilométerre voltunk, így amikor a vizünk, a kenyerünk és a sörünk, vagy felgyűlt a fogott hal, a fiúk a nyakukba vették az utat és bementek a faluba vásárolni, a lipován meg lefagyasztotta nekünk a halat, így azt haza is tudtuk hozni.
Sokáig féltem ettől a kirándulástól, de nem bánom, hogy elmentünk, sőt akár jövőre is visszamennék szó nélkül, annak ellenére, hogy nem szeretem a halat. :-) Mindenkinek ajánlom, hogy ha teheti látogassa meg ezt a csodát. További képek itt.

Irány a Delta

A Delta

Madárcsapat

Pelikánok

A tábor

Sanyit fogtam

A fogás és a halászok

Romantikus csónakázás

Egy hetes szakállas pasijaink

Úton haza