Hétvége

A hétvégénk egész jól összejött. Bár pénteken Sanyi haza kellet vigye a mamáját a kórházból, és így jó óra késéssel érkeztünk meg Jácintot köszönteni szülinapjára, azért nagy jól éreztük magunkat. Nem voltunk sokan, csak Lóriék, Mi meg Jácint de azért sokat kacagtunk. Nem tudom honnan ez a berögződés nálunk, de amikor Jácinthoz megyünk mindig youtube-os Irigy Hónaljmirigy klipp nézés lesz belőle, onnan meg elkalandozunk mindenféle komikusok felé, úgyhogy mindig végigmulatjuk az estét. Péntek este aztán volt Jácintnak egy olyan ötlete, hogy szombat délután ki kellene menjünk a Bözödi-tóhoz egyet fürödni, mivel a Félsziget miatt a Weekenden emberölés van. Úgyhogy az ötletet megszavaztuk és megvolt a másnapi programunk.
Szombat délelőtt még felment Sanyi a lakásba, jött egy villanyszerelő is aki megnézte, hogy mit kellene csinálni és csütörtökre el is vállalta, aztán délután 3 körül kimentünk Erdőszentgyörgyre. Jött Jácint velünk, Lóriék meg az ö autójukkal, mivel jött a barátnőjének az édesanyja is velük. A víz kifejezetten meleg volt és nagyon jókat lehetett benne úszni. Persze volt egy kis incidensünk is. Volt a parttól picit odébb egy kikötött stég, és mivel nem volt senki rajta és nem volt ráírva, hogy rámenni nem szabad, mi birtokunkba vettük. Megvolt a pihenőhely úszás után (nekem), a fiúk meg gyakorolhatták a fejesugrást. Persze kis idő múlva megérkezett a tulaj és kiverte a díszhisztit, hogy hogy lehetünk ilyen "handikápátok" hogy rámegyünk a stégre mikor nem mi csináltuk. Nem mondom, mi csak néztünk ki a fejünkből, hogy oké meg van értve de miért kell egyből leordítani az ember fejét miért nem lehet ezt normálisan megmondani. Na meg aztán mikor felvetettük neki az ötletet, hogy igazán rá lehetne írni, hogy magánterület akkor teljesen kiborult a bili nála. Na de ezt a kis félreértést eltekintve nagyon jól szórakoztunk. Úszás után jöhetett a finom kis sülthús, sült kolbász meg miccs, és az egészet desszertnek elnyomtattuk egy óriási dinnyével. :-) Az időjárás elég megtévesztő volt, elég sokszor befelhített, úgyhogy sokat nem napoztunk, na meg néha elég hűvös szél is fújt. Olyan 7-8 körül aztán, amikor már lement a nap a domb mögött hazajöttünk.
Képekben:

Készül a kaja! (Ügyesek a fiúk!)

A tó és az égbolt

Vasárnap végre volt egy nyugis napunk. Rég volt ilyen az utóbbi időben. Persze a lakásba attól még felmentünk, megnéztük hogy haladnak a festők és megszámoltuk a kapcsolókat és csatlakozókat, hogy miből hányat kell vegyünk. Délután meg sziesztaképpen felmentünk a Somira egyet sétálni. Nagyon vagány játszóteret csináltak fenn, tele volt gyermekekkel és szemmel láthatóan nagyon élveztek a dolgot. Na meg újra útnak indították a kis erdei vasutat. Minden gyermek fel akart ülni Thomasra, ugyanis a Thomas a gőzmozdony című rajzfilm Thomas mozdonyának képére festették a kis mozdonyt a vagonokon meg a rajzfilm figurái vannak ráfestve. nagyon aranyos és imádják a gyermekek. Jól esett a kis séta, az utóbbi időben nem nagyon voltunk ilyen kettesben sétán. Azt hiszem be kell vezessük a hetente egy sétát legalább. Kell egy kis egymásra figyelés a szürke mindennapokban.
A lakásunk most már majdnem lakható állapotban van. A festők azt mondták, hogy ma de legkésőbb holnap végeznek, ma jönnek nettet meg kábeltévét vezetni, csütörtökön jön a villanyszerelő, péntek-szombaton meg költözünk. Kemény hét áll előttünk, de szerencsére holnap vagy holnapután jönnek anyumék és segítenek ők is. Ezen kívül meg köszönet minden barátunknak akik felajánlották a segítségüket, ha szükség lesz plusz kezekre hívni fogunk.