Kezdeném azzal, hogy a találkozó utáni pénteken elmentünk egyet az Excalibur-ba vacsizni, annak tiszteletére, hogy Sanyiék barátja hazajött Amerikából. Na meg mivel Lóri nem tudott ott lenni a kicsengetésen hát azt is ünnepeltük még egyszer. Nem tudom, hogy ti voltatok-e már ott, de én nagyon élvezem azt a helyet. 6-on kezdtünk neki a vacsinak de a létszám időközben megszaporodott 8-ra de így is maradt még meg a kajából, pedig csak egy 4 és egy 2 személyes tálat rendeltünk. A hely érdekessége az, hogy mivel lovag-étterem a felszolgálók korhű ruhába vannak öltözve, a kaját nagy fatálakon hozzák ki, mellé cserépbögrékkel és ami a legfontosabb hogy kézzel kell kajálni. Mi már 4. alkalommal vacsizunk ott de minden alkalommal meglep az, ahogyan az emberek nekiesnek a kajának kézzel-lábbal. Persze ebbe magam is beleértem. :-) Olyan jóízű kajálásokat még nem láttam sehol. Valahogy mindig úgy kapkodjuk el a jobbnál jobb falatokat mintha egész életünkbe akkor látnánk kaját először. Megéri elmenni arra a helyre.
Másnap hajnalba jött Apukám és mentem haza, mert Anyukámnak névnapja volt és fel kellett köszönteni. Nagyon jól jöttek ki a dolgok, mert Öcsém is haza tudott jönni és együtt volt kicsit a család. Persze volt nagy vendégeskedés de Anyummal elhatároztuk, hogy nem fogunk egész nap főzni miatta. Kb féléve megrendeltem egy recept-gyüjteményt, amit minden hónapba kapok. Abból választottunk ki egy pár könnyen elkészíthető és svédasztalra alkalmas kaját. Nagy sikere volt az újdonságoknak.
Vasárnap este maxival jöttem vissza és egy régi ismerősömmel utaztam. Tőle tudtam meg, hogy az egyetemen idén indult egy új szak a dietétika. 3 éves és van mesteri is utána. A gyógyszerészeti és az orvosi tanárai közösen adnak le, persze románul. Fejlődünk!
A múlt hét elég gyorsan eltelt, és a hétvégén megint vendégeim voltak. A szüleim elhozták a nagymamáimat, hogy nézzék meg hol is lakom. Szombaton dél körül értek hozzám. Nagyon örültem nekik, mert nagyon sok mindent kaptam tőlük és jó volt kicsit vendéglátni őket.Furcsa volt látni, hogy Anyukám Édesanyja bele van nyugodva, hogy én Vásárhelyt választottam és itt maradtam egyetem után, viszont Apukám Édesanyjának minden második kérdése az volt, hogy mi kellene otthon legyen, hogy én hazamenjek dolgozni. Ö nem igazán tudta megemészteni, hogy én nem szeretnék patikába dolgozni, és otthon csak arra van lehetőség. Persze a másik Mamám is szeretné ha otthon lennék, de ö tiszteletben tartja, hogy én mit szeretnék. Furcsa, hogy mennyire különböző természetűek. Készítettem ebédet, megebédeltünk és nekiláttunk családfát készíteni, még amíg van aki elmondja a felmenőket. Érdekes volt, ahogy a két nagymama 2 óra alatt bediktált nekem 365 embert. Én persze 1/4-ről sem hallottam még soha., de hát jó tudni , hogy kik voltak a dédszüleimnek a testvérei és azoknak kik a gyermekeik ... stb. Aztán ha halottak napjára hazamegyek megpróbálok a születési éveknek is kicsit utána nézni. Amikor már kifogytunk a személyekből elmentünk egyet sétálni a főtérre és megmutattam az egyetemet is, és ezzel el is telt a nap, indultak hazafelé.
Hétfőn reggel mikor jöttem munkába jó hideg volt, az autókra rá volt fagyva a harmat, úgyhogy megijedtem, hogy megfagynak a virágaim a teraszon. Így munka után elmentem, körbejártam a fél várost hogy keressek valami virágtartó szerűséget, hogy be tudjam a lakótársaimat költözteti a szobába. Végül találtam egy 4 emeletes sarokpolcot, ami megfelel a követelményeknek. :-) Most már nagyok sokan lakunk benn és egyre kisebb a szoba. Pedig még Sankóm itt sincs. :-)
Ö 2 hete hazament tanulni a rezire. Szegény picit el volt szomorodva, mert úgy nézett ki, hogy nem hoznak ki neurológia helyet Vásárhelyen és nem tudtunk, hogyan tovább. Országos szinten 300-al kevesebb helyet hoztak ki, mint tavaly és ebből 100-at Vásárhelytől vettek el. Volt is nagy felháborodás, petíciót írtunk alá a neten és meg lett az eredménye. Még kihoztak országos szinten 60 helyet és ebből 2 hely neuró Vásárhelyen és újabba még tárgyalnak 600 helyről. Látszik , hogy közelgünk a választásokhoz. :-) A diákok kérésére a rezi időpontját is eltolták 1 héttel, úgyhogy november 16.-án lesz a vizsga. Még 3 hét izgulás nekem és tanulás Sankónak. :-) Aztán megtudjuk, hogy mi lesz ha nagy lesz. :-)
Nem tudom mi az oka, de újabban krónikus álmosságban szenvedek. Este mikor le kellene feküdni nem vagyok álmos, reggel meg alig tudok kimászni az ágyból. Munkaidőben álmos vagyok, hogy csak nézek ki a fejemből, mikor meg hazamegyek és kicsit lefeküdhetnék nem tudok elaludni. És ez így megy már 2-3 hete. Rég nem aludtam egy jót, de remélem ezen a hétvégén végre ki tudom pihenni magam. Lehet, hogy front van? :-))
Jó hosszúra sikerült a beszámoló, de remélem többet nem maradok el ilyen sok mindennel. :-)
Puszi!
Vasárnap este maxival jöttem vissza és egy régi ismerősömmel utaztam. Tőle tudtam meg, hogy az egyetemen idén indult egy új szak a dietétika. 3 éves és van mesteri is utána. A gyógyszerészeti és az orvosi tanárai közösen adnak le, persze románul. Fejlődünk!
A múlt hét elég gyorsan eltelt, és a hétvégén megint vendégeim voltak. A szüleim elhozták a nagymamáimat, hogy nézzék meg hol is lakom. Szombaton dél körül értek hozzám. Nagyon örültem nekik, mert nagyon sok mindent kaptam tőlük és jó volt kicsit vendéglátni őket.Furcsa volt látni, hogy Anyukám Édesanyja bele van nyugodva, hogy én Vásárhelyt választottam és itt maradtam egyetem után, viszont Apukám Édesanyjának minden második kérdése az volt, hogy mi kellene otthon legyen, hogy én hazamenjek dolgozni. Ö nem igazán tudta megemészteni, hogy én nem szeretnék patikába dolgozni, és otthon csak arra van lehetőség. Persze a másik Mamám is szeretné ha otthon lennék, de ö tiszteletben tartja, hogy én mit szeretnék. Furcsa, hogy mennyire különböző természetűek. Készítettem ebédet, megebédeltünk és nekiláttunk családfát készíteni, még amíg van aki elmondja a felmenőket. Érdekes volt, ahogy a két nagymama 2 óra alatt bediktált nekem 365 embert. Én persze 1/4-ről sem hallottam még soha., de hát jó tudni , hogy kik voltak a dédszüleimnek a testvérei és azoknak kik a gyermekeik ... stb. Aztán ha halottak napjára hazamegyek megpróbálok a születési éveknek is kicsit utána nézni. Amikor már kifogytunk a személyekből elmentünk egyet sétálni a főtérre és megmutattam az egyetemet is, és ezzel el is telt a nap, indultak hazafelé.
Hétfőn reggel mikor jöttem munkába jó hideg volt, az autókra rá volt fagyva a harmat, úgyhogy megijedtem, hogy megfagynak a virágaim a teraszon. Így munka után elmentem, körbejártam a fél várost hogy keressek valami virágtartó szerűséget, hogy be tudjam a lakótársaimat költözteti a szobába. Végül találtam egy 4 emeletes sarokpolcot, ami megfelel a követelményeknek. :-) Most már nagyok sokan lakunk benn és egyre kisebb a szoba. Pedig még Sankóm itt sincs. :-)
Ö 2 hete hazament tanulni a rezire. Szegény picit el volt szomorodva, mert úgy nézett ki, hogy nem hoznak ki neurológia helyet Vásárhelyen és nem tudtunk, hogyan tovább. Országos szinten 300-al kevesebb helyet hoztak ki, mint tavaly és ebből 100-at Vásárhelytől vettek el. Volt is nagy felháborodás, petíciót írtunk alá a neten és meg lett az eredménye. Még kihoztak országos szinten 60 helyet és ebből 2 hely neuró Vásárhelyen és újabba még tárgyalnak 600 helyről. Látszik , hogy közelgünk a választásokhoz. :-) A diákok kérésére a rezi időpontját is eltolták 1 héttel, úgyhogy november 16.-án lesz a vizsga. Még 3 hét izgulás nekem és tanulás Sankónak. :-) Aztán megtudjuk, hogy mi lesz ha nagy lesz. :-)
Nem tudom mi az oka, de újabban krónikus álmosságban szenvedek. Este mikor le kellene feküdni nem vagyok álmos, reggel meg alig tudok kimászni az ágyból. Munkaidőben álmos vagyok, hogy csak nézek ki a fejemből, mikor meg hazamegyek és kicsit lefeküdhetnék nem tudok elaludni. És ez így megy már 2-3 hete. Rég nem aludtam egy jót, de remélem ezen a hétvégén végre ki tudom pihenni magam. Lehet, hogy front van? :-))
Jó hosszúra sikerült a beszámoló, de remélem többet nem maradok el ilyen sok mindennel. :-)
Puszi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése