Az ezelőtti bejegyzésem azzal ért véget, hogy most egy ideig egyedül leszek. És ez így is lett volna ha az én Kedvesem meg nem lep másnap és vissza nem jön Vásárhelyre, mert hallotta a hangomon a csalódást, mikor mondta nekem, hogy egyelőre nem jön vissza. Az egész úgy történt, hogy kedd este volt ez a telefonbeszélgetés, és tudván, hogy úgyis egyedül vagyok, szerdán munkából nem mentem egyből haza hanem elmentem a városba kicsit szétnézni virágtartó állvány keresés céljából. Természetesen ez alatt megérkezett az én Párom is, meglepni engem, én meg nem voltam sehol, és mivel a telefonom a zsebembe volt azt sem hallottam meg. Közbe meg Sankó is elment meglátogatni a mamáját. Én meg hazaérve találtam egy bőröndöt az ágyon. Hát meglepődtem az biztos. Úgyhogy péntekig megint együtt voltunk, pénteken meg hazavitte a mamáját az egyik kórházból, holnap meg hozza a másikba. A hétvégém különben nagyon jól telt, nagyon fontos vendégeim voltak! Szombaton éjszaka érkeztek ugyanis Anyukámék. Szombaton költöztették fel Öcsém az egyetemre, Iasiba, és úgy gondolták, hogy Vásárhely fele mennek haza Csíkba. Nagyon örültem nekik, mert Anyukám már majdnem egy éve nem volt nálam Vásárhelyen, Apukám picit gyakrabban jön, mikor erre van útja, de akkor csak benéz hozzám. Na meg Kormosról se feledkezzünk meg, természetesen Ö is jött. Volt is nagy készülődés egész szombaton. Még tortát is raktam össze a tiszteletükre. Nagyon jól esett kicsit vendéglátni őket, és elkényeztetni minden jóval, mert otthon mindig csinálnak valamit, itt meg nyugodtan pihenhettek. Azt mondták hogyha ilyen jó dolguk lesz nálam, akkor gyakrabban jönnek. Megbeszéltük Anyummal, hogy a tél folyamán egy vasárnap elhozza a Nagymamáimat is, hadd nézzék meg hogy hol lakom, még úgysem voltak nálam. Már alig várom.
Az egyedüli rossz dolog az volt mikor elmentek. Ha úgy vesszük már 7 éve el vagyok költözve otthonról, de azért az egyetemi idő alatt nyáron mindig otthon voltam. Amióta dolgozom már más a helyzet csak hétvégenként megyek haza 1-2 napra, de olyankor is úgy érzem hogy még ott lakom. De a múltkor mikor jöttünk vissza a keresztelőről csak 3 órára ugrottunk be Csíkba. Akkor már kicsit olyan érzésem volt, hogy csal vendég vagyok, és ez nagyon furcsa volt. Most meg megint olyan érzésem volt, mikor anyumék hazamentek, hogy én már azért külön tartozok tőlük, és ez kicsit furcsa és rossz érzés volt. Meg kell még szokjam ezt a helyzetet azt hiszem.
Vidámabb téma: Holnap évfolyamtalálkozó!!! Jövök majd a részletekkel!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése