Már megint vége a hétvégének

Úgy néz ki hogy nálam az ilyen hét eleji bejegyzések állandósulnak, hétközben meg csak nézelődök a ti blogjaitokon. Ez a hétvége is nagyon jól sikerült. Mivel a nagymamák még mindig a Szentimrei büdösben nyaralnak, hát pénteken úgy döntöttünk Sanyival, hogy menekülünk a 4. emeleti kátrány tetős garzonból a hétvégi kánikula elöl és kimegyünk Selyébe a nagymamájához. Selye Vásárhelytől kb 30 km-re van Nyárádszeredán túl a Bekecs aljában. Annak ellenére hogy Sankó majdnem minden hétvégén otthon van, én még csak 3x voltam kinn, mert ugyebár mikor ö hazamegy azért megy, hogy segítsen a mamájának. És ez így is van rendjén szerintem.

Az udvar

A Selyei mama háza

Szölö

A kis ház

A hátsó udvar

Viszont most nagyon jól jött a kis kiruccanás. Azt a csendet és nyugalmat ami ott van ne lehet leírni. Nekem is lakik nagymamám falun otthon Csíkba, de Delne egy nagyvárosnak számít Selye mellett. Bár Sanyi mamájának a háza a falu központjában van, naponta jó esetben is csak 5-6 autó ha elmegy a kapu előtt 2-3 szekér és ennyi. Ha kimegy az ember az udvarra a macskákon és a tyúkokon kívül más nem is lehet hallani, csak egy két madarat a fákon. Szóval csodálatos. Igazi hétvégi kikapcsolódásra alkalmas hely. Péntek szombaton oda is elért a kánikula de a házba olyan jól kellemes hűvös volt, hogy egész könnyen át lehetett vészelni. Szombaton még az autót is megmostam a jó hideg kútvízzel. Persze péntek és szombat este is öntöztünk a kertbe, mert szegény paprikáknak is olyan melegük volt mint nekünk. Erre fel vasárnap reggel arra ébredtünk hogy esik az eső és egész nap nem is nagyon hagyta alább. Kellemesen le is hűlt az idő.

Persze vasárnap este kisütött a nap is úgyhogy még szivárványt is láttunk. Úgy néz ki ez hagyomány nálunk, már második alkalom hogy mikor Selyében vagyok szivárvány van.

Csináltam egy pár képet is róla: