Már nagyon rég készülök írni, de valahogy nem tudtam eddig rávenni magam. Volt egy kisebb önkeresési periódusom mostanában (nem nagyon találtam választ a miértjeimre, de talán ez egy másik poszt lesz, ha megérik bennem a dolog), az időjárás is folyamatosan borongós és esős, és ez kihat a mindennapi hangulatomra is. Na de most jöjjön az összefoglaló!
A húsvéti ünnepeket mind a ketten otthon töltöttük a családunkkal. Nagyon jól telt otthon, végre együtt volt a család, viszont nagyon hamar vissza kellett jönnöm sajnos. A visszaúton volt egy megmosolyogtató történet. :-) Édesapámmal jöttem vissza, ö ment útra húsvét hétfőjén. Amikor ment hazafelé a kamionja utánfutóján (a vagonon) dupla defektet kapott, így Szovátán hagyta és csak az elővel jött haza az ünnepekre. Hétfőn tehát ahogy megérkeztünk Szovátára neki kellett állni kereket cserélni. Miután apum feltette a kereket bemászott a vagon alá helyretenni a pótkereket én meg addig rácsavartam az anyákat a kerékre és kezdtem megszorítani a csavarokat. Apum nem látszott ki egyáltalán, úgyhogy érdekes látvány lehettem, ahogy egy vállamig érő kereket cserélen ki egy nagy-autó utánfutóján. Ezt onnan is gondolom, hogy minden autó ami elment mellettem lelassított, jól megbámultak, de meg nem állt volna egyik sem. :-))
Húsvét utáni hétvégén Sepsiszentgyörgyön voltunk, Zsombika keresztfiunk két éves lett, és fel kellett köszöntsük. Persze jöttek Tündéék is, Ritáékhoz mindig közösen megyünk. Nagyon jól telt, nagyon nőtt a KisLegény és már nagyon szépen beszél. Péntek este ékeztünk meg, és annyira felborítottunk a napirendjét, hogy éjjel 2kor még esze ágában sem volt lefeküdni. :-)) Amúgy igazi kis Tündérmanó, nem sírós, ha megüti magát csak megsúrolja, kér rá egy gyógypuszit az Anyukájától vagy Apukájától és azzal mehet tovább a játék. Vasárnap délelött sajnos már el kellett jöjjünk, vasárnap délbe Selyébe kellett menjünk ebédre, mert Sanyi nagymamája is betöltötte a 80 évet.
Mostanában természetesen minden az elkövetkezendő nagy események körül forog (eljegyzés és esküvő). A szüleim lakást újítanak fel, közben meg listát írnak, hogy kit kell meghívni és abból ki fog eljönni Csíkból Vásárhelyre. :-) Sankó még nagyon nyugodt, szerinte még van idő elég a szervezkedésre, én meg böngészem a netet, hogy minél több infót szerezzek.
Még egy nagyon bosszantó dologról kell sajnos beszámoljak, méghozzá arról, hogy múlt szerda óta nincs meleg vizünk és fűtésünk. És ugyan ez jellemző még sok ezer lakásra itt Vásárhelyen. A távhőszolgáltató cég nagyon sokkal tartozik a gázasoknak, így azok nemes egyszerűséggel elzárták a gázcsapot. Így oda jutottunk, hogy mi hiába fizetjük rendszeresen a rezsit, szolgáltatás nincs. A hálószobánkban az átlaghőmérséklet 16 fok, úgyhogy kiköltöztünk a nappaliba, de én már így is meghűltem. Egy dolgot ezzel viszont elértek. Ahogy összegyűl a pénzünk rá saját hőközpontot tetetünk a lakásba, ha ad rá engedélyt a polgármesteri hivatal, ha nem. Nagyon bosszantó ez az egész ügy, az elkeserítő meg az, hogy kilátásban sincs, hogy hamarosan változni fog a helyzet. Ilyen is csak Romániában történhet meg.
Hétvégén megyünk Kolozsvárra a Humorfesztivál döntőjére, majd jövök a beszámolóval!
3 megjegyzés:
Zsombikára mi is koccintottunk. Már annyira vártam hogy lássam, kár hogy máskorra kell halasztani:-(.
Sanyinak pedig üzenem, hogy sosem lehet elég korán kezdeni:-)
Erdekes lehettel a kamion alatt! Nekem a ferjem kamionsofor!:)
A melegviz, futes pedig tenyleg felhaborito! Nalunk sincs, mert nincs kozpontink! Ennek eredmenyekent a kicsi szepen kohog, en meg taknylodom rendesen! Igazad van, ilyen s csak nalunk Romaniaban lehet!!!
Zsombikanak en is "Isten eltessen sokaig"-ot kivanok! A tervezgetesrol egyet ertek Timivel sosem lehet tul koran kezdeni, en mar csak tudom mi mindent sajatkezuleg csinaltunk, eppen hogy a kajat a szakacsok foztek meg, de a bevasarlast mi ejtettuk meg. A futesrol sajnalom es remelem hamarosan javul a helyzet. Amugy meg rossz hirem van, sajnos ilyen a vilag masik vegeben is megesik, nem csak Romaniaban! :(
Megjegyzés küldése