Most hogy lejártak a téli ünnepek kezdünk visszazökkenni a megszokott kerékvágásban. Az előző beszámolóm ott hagytam abba, hogy visszajöttünk Vásárhelyre. A tegnapi nap azzal telt, hogy a rengeteg ruhát amit felhoztunk mind a ketten valahogy bevarázsoljuk a szekrénybe, és valahogy lakható állapotba hozzuk a garzont. Hát nem egy egyszerű feladat. De annyira már jutottunk, hogy nem hányódnak szanaszét a táskák. A többi meg majd ezután.
Tegnap délben a Laci-csárdában ebédeltünk, mert hazajöttek Sanyi egyik volt évfolyamtársa és a vőlegénye Magyarországról és velük kellett találkozzunk. Érdekes volt hallgatni hogy az esküvő szervezését bonyolítják. :-) Nem egy egyszerű feladat.
Ma meg már ismét munka, csak azzal a nagy különbséggel, hogy most már nem csak én kell korán kelljek és munkába menjek, hanem Sankóm is. Szegény egy picit izgult a tegnap, de remélem minden jól megy ma neki. Az első munkanapja. Én már ezt a felét megszoktam, de azért elég nehéz visszazökkenni a negyed 7-kor kelek és dolgozom kerékvágásba. Na de 1-2 nap és minden a régi lesz.
Tegnap délben a Laci-csárdában ebédeltünk, mert hazajöttek Sanyi egyik volt évfolyamtársa és a vőlegénye Magyarországról és velük kellett találkozzunk. Érdekes volt hallgatni hogy az esküvő szervezését bonyolítják. :-) Nem egy egyszerű feladat.
Ma meg már ismét munka, csak azzal a nagy különbséggel, hogy most már nem csak én kell korán kelljek és munkába menjek, hanem Sankóm is. Szegény egy picit izgult a tegnap, de remélem minden jól megy ma neki. Az első munkanapja. Én már ezt a felét megszoktam, de azért elég nehéz visszazökkenni a negyed 7-kor kelek és dolgozom kerékvágásba. Na de 1-2 nap és minden a régi lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése