Ünnepek

Mint már írtam a Húsvéti Ünnepeket mind a ketten otthon töltöttük a családjainknál. Nekem Nagypéntek rövid van volt, már 2kor hazamentem munkából, Sankóm meg szegény már12kor el szeretett volna indulni haza, de végül csak 3 után tudott. Az én hazamenetelem nagyon sokáig kérdéses volt, hogy mivel valósul meg, de végül egy tökéletes megoldást találtunk. Apukám péntek délután ért be az országba és Öcsém szembe kellett hozzon vele valami papírt Vásárhelyig, így én Öcsémmel mehettem haza. Már nagyon rég nem találkoztunk, úgyhogy jól esett kicsit beülni együtt kávézni amíg Apukám ideért, aztán együtt hazamenni. A mi családunkban az ilyen ünnepeknek már nem csak maga az ünnep ad egy különleges töltetet, hanem az is, hogy újra együtt lehetünk mind a négyen (öten Kormoskával együtt). Nagyszombat a szokásos kerékvágásban telt már. Anyukámmal sütöttünk, főztünk, befejeztük az elmaradt takarítást, Öcsémmel elmentünk gyónni és az egész család este 9re mentünk a Feltámadási szentmisére, aminek 12 körül lett vége. Teljesen feltöltődtem lelkileg az ünnepek alatt. Vasárnap reggel Apukám mit a családfő elvitte az ételt szenteltetni. Nálunk Szeredába nagyon jól van megoldva az ételszentelés. A város központjában van egy nagy tér a "Tapstér van Placc", oda hívják az embereket ott tartják az ételszentelős szentmisét. Az emberek szépen sorban vannak felállva elvégre "Katona nemzet vagyunk" (szokta mondogatni a főesperes) és közöttük a papok nyugodtan tudják végezni a dolguk. Ez így leírva lehet nem nagy szám, de töltünk az ablakból jól lehet látni az egészet én nagyon megérintő az a sok ember.

Ételszentelés a placcon

Miután megreggeliztünk a szenteltetböl elmentünk a vasárnapi nagymisére, aztán ebédre vendégül láttunk a nagymamákat és néhány unokatestvéremet. Nagyon jó hangulatban telt az ebéd, rég nem találkoztunk egymással. délután felmentünk keresztszüleimékhez, hogy nekik is kellemes ünnepeket kívánjunk, úgyhogy hamar eltelt a Húsvét napja. Másodnapján Apukám végre kiélhette a "kertészlegény" mivoltát. Mindig ö az első locsoló. Reggel mikor még mindenki ágyban van és éppen csak ébredezik ö jön a ruhaspriccolóval és segít az ébredésben. Aztán minden 5-10 percben visszatér, hogy nehogy véletlenül elhervadjunk Anyukámmal. 10 órakor már oda jutottunk, hogy eldugtuk a spriccolót hátha kicsit megfeledkezik róla. Persze ez csak addig volt érvényes, míg el nem kezdte keresgélni, hogy milyen kölnivel menjen locsolni, mert akkor mindeniket ki akarta próbálni rajtunk. Szóval érdekes nap nálunk ez a "Vízbevetőhétfő". Persze azért volt más locsolóm is. Sándor telefonon, Gergő netten, Zsombika meg sms-be locsolt meg. Köszönöm mindannyiuknak. Hétfőn persze én már vissza kellett jöjjek. Jöhettem volna az egyik kollégámmal Udvarhelyről, de ö már 3 óra körül vissza akart jönni, úgyhogy végül a vonat mellett voksoltam. Így 4 órával többet ülhettem otthon és este 11re értem be a lakásba.

Kedd óta megint munka, ami van most dögivel. Kedden visszajött Sankóm is, és már készülünk a holnapi esküvőre. megyünk Udvarhelyre holnap délután és egész éjjel mulatunk. :-)

Kellemes Húsvéti Űnnepeket!

Kivánok mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket, a lányoknak sok locsolót holnap. A fiúknak meg egy kis locsolóvers, hogy holnap ne maradjanak szégyenbe.

Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet,
Áldásokat mutat az arany kikelet.
Feltámada Jézus, mondják az írások,
köszöntő hétfőre buzognak források.
Mi is idejöttünk az ifjú kedvünkre,
hogy harmatot öntsünk e szép növendékre,
mert ha meg nem öntjük e szép növendéket,
nem virágzik nekünk jövendőre szépet.

Erdélyország tetején kinyílott egy rózsa,
Az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója.
Megöntözöm százszor is én, szálljon áldás rája,
Ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva!
Öntözzük, ápoljuk ezt a szép virágot,
Ez terem a magyar népnek édes szabadságot!

Zsombikának

Kedves Keresztfiunk!

Tudom, hogy késtem egy napot, de azért ezúton szeretnék neked nagyon sok boldog Első Születésnapot kívánni. Kívánunk neked nagyon sok egészséget, boldogságot és felhőtlen gyermekkort! Bár nem vagyunk a közelében folyamatosan, nem szeretnénk csak az ünnepeken látott keresztszülőkké válni, remélem soha nem fogod így érezni. Várjuk a legközelebbi találkozásunk, de addig is nagyon sok puszi a kis pofidra!

Keresztszüleid

és Sanyi

Összefoglaló

Sajnos egy kicsit el vagyok maradva a bejegyzésekkel, de az az igazság, hogy általában a munkahelyemen szoktam a blogra írni, de az utóbbi időben nagyon sok volt a munkám és nem volt időm rá. Otthon nem sokszor kerülök a gép elé (na meg nem is nagyon kívánkozom 8 óra számítógépes munka után), na meg elég mozgalmas is volt az elmúlt pár hét. Na de elég a magyarázkodásból, jöhet a beszámoló.

Március végén volt a TDK Vásárhelyen és Sanyi egyik volt évfolyamtársa és barátja, Csilla hozott egy pár budapesti diákot a konferenciára. Persze, ez nagyon jó ürügy volt, hogy kicsit összeüljön a régi társaság. Csütörtök este a Sörpatikába mentünk beszélgetni, aztán beszélgetés mellett csocsó meg darts is lett. Nagyon jól volt kicsit kimozdulni otthonról. Péntek este, persze meg kellett mutatni a pestieknek, hogy milyen jó bulizó hely van Vásárhelyen, úgyhogy Jazz buli volt a program. Persze előtte kicsit bemelegítettünk Jácint speciális koktéljával (szilva pálinka és meggyszörp, egymásra rétegződnek és ha az ember egy kortyintással megissza az egészet, a meggyszörp meg le utoljára és nem érződik, hogy mennyire eröss a pálinka, csak már mikor az ember fejébe szállt). A buli nagyon jól sikerül, jó volt a zene is és a társaság is. Szombaton aztán mi Sankómmal hazamentünk Selyébe nagymamához, mert tudtuk, hogy mostanában nem nagyon lesz rá időnk. Ott mindig nagyon jól telik, hát most sem volt kivétel. Hétfőn este búcsúestet tartottunk a Laci csárdában. Nagyon jó volt egyet vacsizni és hallgatni a cigányzenét.
A múlt hét rövid hét volt nekem, mert péntekre szabadnapot vettem ki. Szerdán biliárdozni voltunk, csütörtök este meg kártyaparti volt nálunk azokkal akikkel szilvesztereztünk. Sankó kellett menjen pénteken egy neurológia kurzusra Brassóba én meg mentem vele, mert onnan mentünk egyenesen Szentgyörgyre, Ritáékhoz megünnepelni a KisLegény szülinapját. Mivel Sanyinak egész nap fejtágítót tartottak én egész nap mászkálhattam Brassóban. A célom az volt, hogy veszek egy kisestélyi ruhát amibe majd a Tünde esküvöjébe elmenjek. Vettem egy buszbérletet, kinyomtattam még itthon a város térképét és a buszok megállóhelyeit és nyakamba vettem a várost. Volt valami ruha expo is, úgyhogy volt amit nézni. Dél körülig kóboroltam egyedül, jártam az üzleteket de nem igazán találtam semmi érdekeset. Közben Sankómnak volt egy másfél órás ebédszünete, az alatt sétáltunk egyet, aztán megint magamra maradtam. Nem kell mondjam, hétágra sütött a nap, igazi tavaszi-nyári idő volt. Délutánra úgy döntöttem, hagyom a ruhát inkább kimegyek az állatkertbe. Az az igazság, hogy egy kicsit nagyobb állatkertre számítottam, de így is jól telt az idő. Brassónak is kb akkora állatkertje van mint Vásárhelynek, kicsit kevesebb fajta állattal, viszont egy fajtából több van, és talán a területe is nagyobb. Bár minden állatot nem tudtam megnézni, mert épp akkor volt a tavaszi nagytakarítás. A számomra meglepő az volt, hogy nem kellett külön fényképezős jegyet venni, úgyhogy csináltam egy pár képet.






Az állatkertből visszaérve az autóhoz már annyira fáradt voltam, hogy beültem a kocsiba és két órán át szundikáltam, amíg Sanyi végezett. Persze hozzá kell tennem, hogy ekkor már egy komolyabb hűlés elején voltam.
Péntek este fél 9 körül érkeztünk meg Szentgyörgyre. Nagyon jó volt látni hogy Zsombika mekkorát nött, hogy egészséges és a szülei is jól vannak. A Legény egy kicsit nyügös volt mert bujnak a fogai de azért hajlandó volt velünk játszani egy kicsit. Szombaton tartották hivatalosan a születésnapját mert szerdán van rendesen, de következö hétvége már húsvét. Persze ez senkit nem zavart. Délelött készültünk Ritával a nagy összejövetelre, a pasasok elmentek a torta után a Legényke meg mintha érezte volna hogy jobb ha kipiheni magát aludt egy jó nagyot, hagyva nekünk, hogy haladjunk a dolgunkkal. Nem volt nagy buli, inkább egy családi vacsora a keresztszülökkel (egy párral belölük) és nagyszülökkel. A hangulat jó volt, csak a Legény volt nagyon nyügös a foga meg a sok ember miatt. A sok ajándék eléggé lefoglalta, és nagy örömömre a mi elefántunk is elnyerte a tetszését. Néhány kép a szombati buliról:








Vasárnap aztán ebéd után jöttünk vissza mert kezdődött az újabb munkahét. Érdekes volt mert Szentgyörgyön nem éreztem a meghűlésem szerencsére, viszont ahogy elindultunk haza elkezdett folyni az orrom mint a patak és egész tegnapig nagyon ramatyul éreztem magam. Lázas nem voltam de minden egyéb torokfájás, orrfolyás stb. Munkába muszáj volt jönnöm, mert volt valami nagyon sürgős munkám, de szerencsére a kamillás párolás megtette a hatását és már sokkal jobban vagyok.
A hétvégén Húsvét Szent ünnepe, mindenki megy haza a családjához. Sankóm csak kedden jön vissza én még nem tudom, hogy hétfőn vagy kedden. Aztán jövő hétvégén esküvő Udvarhelyen, utána meg EME konferencia itt Vásárhelyen, ahol Sanyi bemutatja az államvizsga dlgozatát, úgyhogy az elkövetkezendö hetekben sem fogunk unatkozni. De remélem nem maradok el ennyire az eseményekkel.